© 2017 Objekt-Őr Kft. Minden jog fenntartva! 

  • Keresd facebook oldalunkat!

Keressen minket facebookon is!

Objekt-Őr Vagyonvédelmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

1118, Budapest, Tűzkő u. 9.

+3617664566

Tűzjelző rendszerek

A tűzjelző rendszer a tűzvédelem aktív eleme, amely a legszigorúbban szabályozott tevékenység az elektronikus vagyonvédelem területén. Reméljük, alábbi leírásunkkal megkönnyítjük az Ön dolgát: már alapinformációkat ismerve tárgyalhat a tervezőkkel, intézheti a beszerzést, vagy tájékozott lesz a hivatalos engedélyeztetési eljárással kapcsolatban.

A következőkben olvashat a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakról; a hatósági engedélyeztetésről; és megpróbáljuk meggyőzni Önt a karbantartás fontosságáról. A szénmonoxid veszélyeiről és ezek megelőzéséről, a CO jelzőkről szóló oldalunkat is érdemes átnézni, végül olvassa el tanácsainkat, amelyek egy esetleges tűzesetben Önnek is hasznára válhatnak.

Tűzjelző rendszerek típusai

Három alaptípusba sorolhatóak, de ezeket a csoportokat már nem választja el éles határ. A technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi a tűzjelző rendszer elemeinek egyedi, feladatra szabott kiválasztását, így a specializáció miatt vegyes rendszerek is kialakultak. A tűzjelző rendszerek fajtáját a védendő terület jellege, mérete határozza meg.

1. Hagyományos tűzjelző rendszer

 

A hatósági engedélyhez kötött tűzjelzőknél a hagyományos rendszerek alkalmazása visszaszorulóban van. Kisebb épületben vagy nagyobb, de egyterű, könnyen átlátható szerkezetű épület esetén máig is létjogosultsága van a hagyományos tűzjelző berendezésnek, elsősorban kedvező ára miatt. A központból induló hurkokra felfűzött érzékelők nem csupán észlelik a tűzre utaló jeleket, hanem a gyárilag beállított határérték elérésekor jeleznek a központi egység felé. A tűzjelző központ “gondolkodás nélkül” riaszt a kapott jelzésnek megfelelően. A rendszer az azonos hurkon (ami általában egy külön tűz zóna is) lévő érzékelők között nem tud különbséget tenni, ezért csak helyszíni bejárással lehet megállapítani a tűz, illetve a tűzjelzés pontos helyét.

2. Hagyományos, címezhető tűzjelző rendszer

 

A jelző hurkokra felfűzött hő- és füstérzékelők egyénileg címezve szerepelnek az áramkörben, vagyis nem csak a tűzzóna száma azonosítható, hanem azon belül az érzékelők helye, illetve riasztásnál a tűz keletkezésének helye. Az érzékelők címzése történhet elektronikusan és mechanikusan is. A érzékelők LED-jeit a tűzközpont vezérli: minden lekérdezéskor felvillannak, riasztás esetén folyamatosan világítanak. Ha Ön egy helyiségbe lépve villogó piros fényt lát az érzékelőn, akkor nyugodt lehet, a tűzjelző berendezés él és üzemben van.

3. Analóg címezhető tűzjelző rendszer

 

Intelligens tűzjelző rendszernek is nevezzük, bár ennek a megnevezésnek a tartalma szinte évről évre változik, mindig az adott időszak legfejlettebb technológiáját tekintjük intelligensnek. A jelenleg alkalmazott intelligens tűzjelző rendszereket a következő tulajdonságok jellemzik:

  • A rendszer címzett, vagyis minden érzékelőről érkező jelzés beazonosítható.

  • Az érzékelők már analóg, folyamatos jeleket mérnek, nem csupán igen-nem állapotot ismernek fel. Számos hő- vagy füstérzékelőt mikroprocesszor vezérel, amely a tüzek vizsgálata során tapasztalt leggyakoribb jellemzők alapján kialakított algoritmus szerint értékeli a paramétereket.

  • A tűzérzékelők jelzési szintje egyenként is beállítható.

  • A tűzérzékelők megfigyelése, ellenőrzése alatt állnak a téves riasztások megelőzése érdekében.

  • Képesek adatfeldolgozásra.

  • A kezelőegységeken üzeneteket jelenít meg.

  • Figyelmeztető jelzést ad a határérték elérése előtt.

  • Hibaüzenetei differenciáltak.

Ezeknek az újabb lehetőségeknek a célja elsősorban a biztos detektálás és ezzel együtt a téves tűzriasztások csökkentése. A további fejlesztések iránya a kombinált tűzérzékelők alkalmazása felé halad.

 

Tűzjelző rendszer elemei
  1. Hagyományos és intelligens tűzjelző központok.

  2. Érzékelők:

  • A füstérzékelő és a hőérzékelő határérték átlépést figyel, ha ez bekövetkezik, automatikusan riaszt.

  • A hőérzékelők a lángoló égés miatt kialakuló hő fejlődést és a hő változás sebességét figyelik. Hőérzékelő és hő sebesség érzékelő alkalmazása ott jellemző, ahol nagy hő növekedéssel járó tűz veszélye áll fenn (pl. folyadéktűz).

  • A lángérzékelő alkalmazható kültéri tűzészlelésre (hiszen a hőváltozás vagy a füstképződés nem észlelhető megfelelően), valamint minden olyan helyen, ahol lángfázissal kezdődik a tűz: folyadéktüzek veszélye vagy cellulózikus anyagok esetén.

    • Kézi jelzésadó, az épület automata jelzőberendezését egészíti ki, a betörhető vagy felhajtható kis üvegablak mögött elhelyezkedő piros gomb, amellyel gyorsan, egyszerűen beindítható a tűzjelző.

    • Hang és fényjelzők, tűzjelző rendszer perifériái (füstérzékelők, kézi jelzésadók) által küldött információkat a tűzjelző központ feldolgozza és megjeleníti. A hang- és fényjelzés ezt követően lép működésbe.

 

Tűzjelző rendszer feladatai:

  1. A keletkező tűz minél korábbi felismerése: Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát. A különféle típusú tüzek felismerésére megfelelő tűzérzékelőket, detektorokat kell alkalmazni, ezek helyét jól kell megválasztani, így a tüzet korai stádiumban észlelni lehet. A riasztások megfelelő továbbítása tűzjelző távfelügyeletre szintén kulcskérdés, különösen akkor, amikor a helyszínen nem tartózkodnak vagy éppen alszanak.

  2. A tűz helyének meghatározása

  3. Az épületben tartózkodók hatékony figyelmeztetése

  4. A vagyon- és életvédelmi berendezések működtetése

  5. Épületgépészeti berendezések és az oltórendszer működtetése

  6. Átjelzés biztosítása tűzjelző távfelügyeletre

Legfontosabb szempont, hogy automatikusan, személyzettől függetlenül működjön. Olyan létesítményeknek is érdemes távfelügyeletre kapcsolódni, ahol portaszolgálat is van. A felügyeleti központtól elvárható minimum, hogy állandó 24 órás felügyeletet biztosítson. 

 

A tűzjelző rendszer hatósági engedélyeztetése

Jelentős változások (nevezhetnénk szigorításoknak is) léptek életbe 2008. május 22-én az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) megjelenésével. A jogszabály meghatározza a tűzvédelmi tervezői jogosultságot az alábbiak szerint.

Az új jogszabályban bevezetésre került a tervezői (a kivitelezésért felelős) művezető és az üzembe helyezési mérnök funkciója. Továbbra is a tűzoltó hatóság adja ki a használatbavételi engedélyt, de döntésében már az üzembe helyezési mérnök nyilatkozatára hagyatkozik. Ebben a nyilatkozatban vállalja a felelősséget az üzembe helyezési mérnök, hogy a tűzjelző rendszer minden hatályos szabványnak és a tervdokumentációnak megfelel, az eszköz és anyagfelhasználás az előírások szerint történt.

Ügyfeleinknek gyakran okoz meglepetést a jelenlegi szigorú, kissé bonyolultnak tűnő rendszer és az engedélyeztetések időigénye. Azonban szem előtt kell tartani, hogy mindezek a követelmények elsősorban az emberéletek védelmében és adott esetben a vagyonvédelem érdekében ilyen szigorúak.

 

Tűzvédelmi szabályzatra vonatkozó előírások

Tűzvédelmi Szabályzatot jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltatóknak, illetve a társasházak, lakásszövetkezetek tulajdonosának, kezelőjének kell elkészítenie. Jogszabályban meghatározott esetekben a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet is kell készíteni.

 

A munkáltatók főbb feladatai:

  • A tűzvédelmi szabályok megismertetése, azaz a tűzvédelmi oktatás és annak dokumentálása, dolgozókkal/alkalmazottakkal. Ez kiterjed pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre is.

  • A tűzesetek megelőzése.

  • Tűz esetén szükséges feladatok megállapítása.

  • Ha a jogszabály elrendeli, akkor az előző szabályok írásba foglalása a Tűzvédelmi Szabályzatban, illetve a Tűzriadó Tervben.

  • A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérése, dokumentálása.

  • A tűzvédelmi berendezések beszerzése, üzembiztos állapotban tartása, ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész vezetése.

A társasház, lakásszövetkezet tulajdonosára / kezelőjére / közös képviselőjére / intéző bizottság elnökére vonatkozó tűzvédelmi feladatok, előírások:

Gondoskodnia kell az alábbi felülvizsgálatokról és karbantartásokról, továbbá az alábbiak dokumentálásáról:

  • elektromos hálózat és a villámvédelmi rendszer;

  • hő- és füstelvezetők, ablakok;

  • tűz-vízhálózat;

  • menekülési útvonal, kiürítési lehetőség biztosítása,

  • tűzoltó készülékek;

  • tűzjelző működése;

  • tűzvédelmi jelzőtáblák megléte.

 

Tűzjelző- és oltóberendezések telepítésének előírásai

Hol és mikor kötelező a tűzjelző és -oltóberendezések telepítése?

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló rendeleteket. Ennek 1. számú mellékletében találjuk a tűzjelző- és oltó berendezések létesítésének előírásait. Ezen berendezések létesítésére és átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen típusú, méretű épületben milyen fokú kötelezettségek adódnak a tűzjelző és -oltóberendezésekkel kapcsolatban.

A Szabályzat rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.

Tűzjelző karbantartás

A tűzjelző rendszer karbantartása és felülvizsgálata életet menthet!

A tűzjelző rendszer valódi működése akkor kezdődik, amikor Önök, megrendelők már túl vannak a terveztetési, telepítési, esetleg engedélyeztetési fázisán. A beüzemelés kezdetéig mi, a kivitelezők azon dolgoztunk, hogy tűzjelző rendszer megfelelően elássa a feladatát, úgy, hogy az Önök életét, munkáját ne zavarja, működése szinte észrevétlen legyen. De ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban semmi dolgunk nincs a tűzjelző rendszerrel, sőt: a hátralévő teljes élettartama alatt rendszeresen el kell végezni a karbantartást és a felülvizsgálatokat.

Felülvizsgálat körébe tartozik a tűzjelző rendszer eszközeinek, berendezéseinek működőképességi szempontból történő ellenőrzése, bevizsgálása, valamint a környezeti, személyi feltételek rendszeres ellenőrzése.

Karbantartásnak nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel az adott tűzjelző berendezést, eszközt megfelelő, működőképes állapotban tartjuk. Ebbe a körbe tartoznak a szükséges tisztítások vagy a meghibásodások javításai.

Jelenleg a tűzjelző rendszerek karbantartásával a 2/2002 (1.23.) BM rendelet 2. sz. mellékletének V/2. fejezete az irányadó. A rendeletek továbbá a karbantartások elvégzését szakképesítéshez kötik (32/1997.(V.9.) BM rendelet). 

Tanácsok tűz esetére

 

Senki nem tervezi, hogy egyszer tűzesetben találja magát, azért ez néhányunkkal mégis előfordul. Ilyenkor sok múlik a lélekjelenléten és az előzőleg megszerzett ismereteken. A munkahelyi tűzvédelmi oktatáson kapott elméleti információt sajnos sokszor memóriánk kevésbé forgalmas területére telepítjük, de az alábbi néhány gyakorlati tanács remélhetőleg megmarad és szükséghelyzetben felelevenedik.

Amennyiben a tűzjelző rendszer megszólalása figyelmeztet a tűzre, de azt még nem észleljük, ne is keressük. Hagyjuk el mielőbb az épületet és ebben segítsük a többieket. Ha esetleg hamarabb észleljük a tüzet, mint a tűzjelző rendszer, legelőször próbáljunk mindenkit értesíteni, akit lehet. A kiabáláson kívül a kézi jelzésadó használata javasolt. Mindenki a lehető leghamarabb hagyja el az épületet, ilyenkor soha ne az értékeinket próbáljuk menteni, mert az életünkről van szó.

Sokszor azonban a keletkező füst hatására már nehéz tisztán látni, a keletkező égéstermékek is folyamatosan mérgeznek. Sajnos a füstmérgezés okozza a legtöbb halálos kimenetelű balesetet.

 

Mit tehetünk ilyen esetben?

  • Mivel a füst felfelé terjed és a falak mentén megreked, ezért minél alacsonyabban vegyünk levegőt, adott esetben meneküljünk négykézláb!

  • Ha módunk van rá, vizes ruhát, takarót tegyünk magunkra főleg a fejünkre csuklyaként, a füst ellen pedig a szánk elé helyezzünk vizes rongyot!

  • Ha forró a csukott ajtó, ne nyissuk ki, mert mögötte nagy lehet a lángoló tűz. Mindenképpen ellenőrizzük menekülés közben, hogy ne pont a tűzfészek felé tartsunk!

  • Csukjunk be minden ajtót, ami mögött tűz van, hogy lassítsuk kissé a tűz terjedését!

Ha ajtó- vagy ablaküveget kell törni, a kezünkre tekert törölközővel vagy ruhadarabbal tegyük ezt. Ha emeletről kell menekülni, párnát, paplant próbáljunk előtte kidobálni oda, ahová esni készülünk. Soha ne ugorjunk ki az ablakon vagy az erkélyről, hanem kézzel eresszük le magunkat, amíg lehet, onnan essünk tovább.

Ha eddig eljutottunk, már biztosak lehetünk abban, hogy közel a segítség. Amennyiben tűzjelzőrendszerünk be van kötve távfelügyeletre, a tűzoltók már minden bizonnyal úton vannak.

OBJEKT-ŐR

Vagyonvédelmi Kft.

​Központi telefonszám

+36-1-766-4566
​1-es menüpont
0-24h Távfelügyelet, Riasztás lemondás
2-es menüpont
Számlázás, Pénzügy, Behajtási csoport
3-as menüpont
Ügyfélszolgálat, Érdeklődés, Adatfelvétel
4-es menüpont
Hibabejelentés
5-ös menüpont
Általános Adatvédelmi tájékoztató